1. (közgazdaságtan) Az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyet az anyagi javak termelésében használ fel. A munkaerő értéke: <a kapitalizmusban> ennek mint árunak az az értéke, amelyet a munkás létfenntartási, családfenntartási költségei, valamint képzésének költségei szabnak meg; a munkaerő kizsákmányolása; a család, a nép munkaereje. A kapitalizmusban a munkaerő áruvá válik, értéket és értéktöbbletet tud létrehozni. A munkás eladja, a tőkés pedig megveszi tőle a munkaerejét. Minden társadalomban a munkaerő a termelés fő eleme. Nyilas István … az özvegy papné földjeit is … művelte, s ellenszolgáltatásképpen használhatta fel a fiúk munkaerejét. (Móricz Zsigmond) A munkabér, a munkaerő ára, | cincog zsebünkben, úgy megyünk haza. (József Attila) || a. Az ember szolgálatában végzett munkára való képesség <az állatban>. A ló, az ökör munkaereje.
2. (hivatalos) Vmely munkaterületen munkát végezni tudó v. munkát végző ember, ill. az ilyen emberek összessége. Fiatal munkaerő; hiányzó munkaerő; a munkaerő hullámzása←; munkaerők szervezése, toborzása; a munkaerő vándorlása. Sok új munkaerőt állítottak munkába. [Menyhért] kitűnő munkaerőket ajánl a városnak … szakember, jó hírneve van. (Móricz Zsigmond)
3. (főleg birtokos személyraggal) Az embernek az a képessége, hogy dolgozni tud; munkabírás. Munkaerejének teljében van. Munkaereje megfogyatkozott. Megfeszíti munkaerejét. Tegnapelőtt kaptam az akadémiai „szabadulólevelet” … Mint örülnék én ennek másforma kedéllyel, munkakedv, munkaerő mellett! (Arany János)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.