művelés
művelés főnév -t, -e [e] (csak egyes számban) (népies, régies) mívelés
1. A művel (1) igével kifejezett tevékenység, foglalkozás; az a cselekvés, hogy vmit művelnek, megmunkálnak. Kerti, szántóföldi művelés; egyéni, részes művelés; okszerű művelés művelés alatt levő terület; művelés alá fog, vesz vmely földet, területet. || a. (átvitt értelemben, választékos) A művel (3) igével kifejezett tevékenység; az a cselekvés, hogy vmit művelnek; vmivel való termékeny, fejlesztő, alkotó foglalkozás. Az elmélet, az irodalom, a kritika, a tudomány, a zene művelése.
2. (átvitt értelemben, kissé választékos) A művel (2) igével kifejezett tevékenység; szellemi, lelki képességek, tehetség fejlesztése, finomítása, gazdagítása. Az ifjúság, a munkásosztály, a falusi lakosság művelése; önmagának művelése.
Szóösszetétel(ek): 1. művelésmód; 2. bányaművelés; erdőművelés; kertművelés; népművelés; nyelvművelés; szőlőművelés; talajművelés.
műveléses; művelési.
