múzeum
múzeum [ë] főnév -ot, -a v. -ja, (régies írva: musaeum is)
1. Művészi alkotások, ill. az egyes tudományok körébe tartozó tárgyak, emlékek gyűjtésével, kiállításával, helyreállításával, fejlődésük bemutatásával foglalkozó intézmény, amely a kulturális tömegnevelést és a tudományos kutató munkát segíti elő. → Hadi múzeum; iparművészeti, mezőgazdasági, népművészeti múzeum; a múzeum vezetősége. A múzeum elhatározta, hogy a képet megveszi. Menyhértnek az az ideája támadt, hogy alapítani kell egy hadizsákmány-mentő vállalatot. Ennek a segítségével meg lehet menteni a műkincseket a múzeumok számára. (Móricz Zsigmond) || a. Ilyen alkotások, emlékek, tárgyak gyűjteménye. (gyak. gúnyos) Múzeumba való: elavult, kiöregedett, idejétmúlt <dolog, tárgy, ritk. személy, felfogás>. Látogatja, megnézi a múzeumokat. Orvos a legkisebb békán is találhat holmi boncolni … valót s a legrosszabb esetben spiritusba vele s fel a musaeum valamelyik üresen álló padjára. (Vörösmarty Mihály) De hát nézzük meg a muzeumot. | Páratlan az egész mai világon. (Madách Imre)
2. Ennek épülete. A múzeumban gyakran megfordul. A múzeum hétfőn zárva van. A múzeum előtt találkoztak. Vén múzeumban elmélázva járok. (Juhász Gyula) Múzeumokon mentek át, rengeteg termeken. (Babits Mihály)
3. Ennek dolgozói. Az egész múzeum megcsodálta a legújabban napvilágra került ókori leleteket.
Szóösszetétel(ek): múzeumanyag; múzeumigazgató; múzeumőr.
múzeumi.
