nagykövetség
nagykövetség [natykövetség v. natyköveccség] főnév -et, -e [ë, e]
1. A nagykövet tisztsége, megbízatása. Lemond a nagykövetségről.
2. Vmely államnak külföldön levő, ott bizonyos előjogokat élvező és a nagykövet vezetése alatt álló hatósága, hivatala, ill. ennek személyzete. Két új titkár került a nagykövetséghez. || a. Ennek épülete, helyiségei. A nagykövetség zászlódíszbe öltözött.
nagykövetségi.
