nagylelkű [e v. ë] melléknév -en [e], -bb v. (ritka) nagyobb lelkű (választékos)
1. Nemes, emelkedett gondolkodású, fölényével vissza nem élő, egyéni sérelmek megtorlásáról önként lemondó, megbocsátó. Nagylelkűen megbocsátott ellenségének. De im, midőn épen kezében a halál, Nagy lelkű asszonyom szabadságot ajánl. (Arany János) [Vörösmarty] nagyobb lelkű volt, mintsem irigy lehessen. (Gyulai Pál)
2. Önzetlenül bőkezű, adakozó. Szerencsémnek tartom, ha e nagylelkű nőt, ki nyomorúságában is jót tesz másokkal, … segíthetem. (Csiky Gergely) Nagyon figyelmes és nagylelkű házigazda volt. (Kuncz Aladár) || a. Ilyen személyre valló. Nagylelkű adomány, eljárás, kijelentés, magatartás, megbocsátás, viselkedés.
3. (régies) Bátor, rettenthetetlen, hősi(es). Éljetek ti is, rettenthetetlen magyar seregek, nagylelkű hazámfiai! (Csokonai Vitéz Mihály)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.