nap

Full text search

nap főnév -ot, -ja
I. Általában világító és melegítő központi égitest.
1. (tudományos művekben gyak. nagybetűvel) A mi bolygórendszerünk hőt és fényt sugárzó központi égiteste. A nap áldozta ; a nap karimája ; a nap kisütése ; a nap tányérja ; felkel, feljön a nap; a nap felkelőben; emelkedik a nap; a nap delel, délpontra hágott, tetőfokra ért; áldozóra hajlik a nap; búcsúzik a nap; hanyatlik a nap; a nap leáldozik, lealkonyul, lemegy, lenyugszik; megy a nap lefelé; a nap nyugovóra hajlik, tér; a nap alkonyulóban, lemenőben, lenyugvóban van; leszállóban van a nap; a nap a felhők mögé bújik; elborul a nap; a nap (fehéren v. vörösen) izzik; kikukucskál a nap a felhők közül; kisüt, süt a nap hasára süt a nap; megfogyatkozik a nap; a nap megfutja pályáját; foga van a napnak; napnál világosabb: könnyen megérthető, belátható; felderül a napja vkinek; (átvitt értelemben) feljön, felsüt, felvirrad a napja v. kisüt rá, rásüt az isten napja: sorsa jóra fordul, jobb napok virradnak rá rámosolyog a szerencse; (átvitt értelemben) lemegy, leáldozik a napja: jó sorsa, szerencséje elhagyja. (szójárás) A napra lehet nézni, de rá nem: nagyon szép, gyönyörű. Szóláshasonlat(ok): világos, mint a nap: nagyon könnyen belátható, megérthető, teljesen világos, átlátszó <tényállás igazság>.  A napnak is van délben megállása, De az én szivemnek hozzád van vágyása. (népköltés) A kelő nap megvilágította az országutat. (Gárdonyi Géza) A nap hajnalban mindig megjelent, | mennyei munkás, … aki velem kelt és feküdt, | és fűtött nekem és világított. (Szabó Lőrinc) || a. A nap alatt: a földön, a világon. Sok furcsa dolog van a nap alatt.
2. Ennek az égitestnek világító és melegítő sugarai, ill. az a hely, ahova ezek a sugarak esnek; napfény, napsütés. Tűző nap; a nap melege ; a nap nyila ; átsüt a nap vmin; besüt a nap (vmin) vhova; vkit fog a nap ; lángol a nap; megfogja a nap; a nap megsüt vmit; elbújik a nap elől; (tréfás) a napnál ebédel: sehol sem ebédel, nincs ebédje; a napon szárít vmit; a napra áll, ül, fekszik; a napra tesz vmit; nem állja, nem bírja a napot; elállja, elfogja a napot; napot kap; nem kap napot; sütteti magát a nappal.  [A nemzetgyűléshez.] Egy új hazát, mely szebb a réginél És tartósabb is, kell alkotnotok, | Egy új hazát, hol minden szögletig Eljusson a nap s tiszta levegő. (Petőfi Sándor) Harmat-arca hő napon ég. (Arany János) A felkelő nap arany tavában elolvad a hegyek kemény gerince. (Karinthy Frigyes)
3. (csillagászat) Vmely bolygórendszer központi égiteste. A csillagrendszerek napjai.
4. (átvitt értelemben, ritka) Az a személy, aki vkinek a büszkesége, öröme, életének értelme. Napom fénye.  Fiacskám, lelkem drága napja, Napomnak fénye! örvendezz. (Petőfi Sándor)
II. Ennek az égitestnek a feltűnésével kapcsolatos időszak.
1. Éjféltől éjfélig számított naptári időegység; az az idő, amely alatt a föld egyszer megfordul saját tengelye körül, ill. amely a nap két delelése között eltelik; 24 óra. Csillagászati nap; naptári nap; az utolsó nap, harmadik, negyedik, ötödik stb. napja; nap mint nap*: naponként, nap nap után, napról napra; nap nap mellett ; nap nap után: naponként, ill. több napon át; a mai napig: a) a kijelentés napjáig, időpontjáig; b) mostanáig; a mai napig nem érkezett meg; nem lehet egy napon említeni (őket): nem lehet összehasonlítást tenni köztük; napról napra: az egymást követő napokon sorozatosan, újra meg újra; egyik napról a másikra; egyik napról a másikra él: bizonytalan körülmények között, megélhetését csak egy-egy napra biztasítva él; számolja a napokat; nem ad neki ennyi meg ennyi napot; nem vet neki ennyi meg ennyi napot. (szójárás) Egy nap nem a világ. (szójárás) Holnap is nap lesz: a) vmely cselekvést nem szükséges okvetlenül ma elvégezni, befejezni, másnapra is halasztható; b) nem szabad elhasználni, elfogyasztani vmit; takarékosan a holnapra is kell gondolni.  Lefolytak éltem napjai: mosolyogva halok meg. (Csokonai Vitéz Mihály) Pár nap mulva fél szendergésemből Félrevert harang zugása vert föl. (Petőfi Sándor) Párizst napról napra jobban fenyegették a németek. (Kuncz Aladár) A föld egyet fordult, és mindnyájan öregebbek voltak egy nappal. (Babits Mihály) || a. (gyak. birtokos jelzős szerkezetben) Vmely cselekvés, teendő végrehajtására kijelölt, arra szánt v. vmely nevezetes, fontos esemény miatt emlékezetes ilyen időegység. Agitációs nap; csendes napok; engesztelő nap; húsos nap; hústalan nap; jeles napok; keresztjáró napok; kíméleti napok; műves nap; törvénytevő nap; a nap hőse ; a nap lovagja ; az esküvő, a fizetés, a kirándulás, a lejárat, a vásár napja; az évforduló, a felszabadulás, a győzelem napja; halála, keresztelése, születése napja; halottak napja; neve napja; (népies) napjára: akkorra, amikorra megállapítottuk, a maga idejében.  Ott essem el én, A harc mezején, … Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap. (Petőfi Sándor) Bizonyos lehetsz felőle, hogy napjára megküldöm az összeget. (Jókai Mór)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. Ennek az időegységnek reggeltől estig terjedő szakasza. Beesteledik a nap; vmivel eltelik az egész nap; agyonüti a napot; lopja a napot; morzsolja a napokat v. napjait; éjt, napot eggyé téve v. éjt nappá téve. Mindjárt reggel rosszul kezdődött a nap. Egész nap dolgozott. A napok hosszabbodnak, az éjszakák rövidülnek.  A szép napok hosszak valának, Az éjszakák nem nyugtatának. (Csokonai Vitéz Mihály) És máskülönben hogy van dolgotok? | Tudom, sokat kell fáradoznotok. | Örök törődés naptok, éjetek. (Petőfi Sándor) Kínos napokat és éjjeleket töltöttem el. (Tolnai Lajos)
3. A 24 órás naptári napnak az a része, amelyet vmilyen tevékenységgel, elfoglaltsággal tölt el vki. (Mi a fizetés?) Hat nap, a hetedik ráadás. Három napig olvasta a könyvet. Két napig varrta a ruhát. Öt napot is igénybe vesz ez a munka. || a. Munkanap, nyolc-, esetleg ennél több v. kevesebb órás munkaidő. Előre ledolgozta a napját. || b. (iskolai) A 24 órás naptári napnak az a része, amelyet vki az iskolában tölt. Három napot mulasztott. || c. (történettudomány) A 24 órás naptári napnak az a része, amelyet vki robotban tölt; robot.  Férjem megfizette porcióját. Leszolgálta ötvenkét marhás napját [= szekeres robotját]. (Eötvös József)
4. Egy nap (II. 1–2) eseményei, vkinek az élményeiként; vkinek a napi élményei. Izgalmas, szép, unalmas nap; görbe nap; nehéz, rossz, súlyos napok; sima nap; bolond napja van; jó napja van vkinek; rossz napja van vkinek; szép napja van vkinek: a) szép élményben van része; b) vmely szabadban végzendő munkához, játékhoz, szórakozáshoz szép, derűs, jó ideje van; vmilyen napot csinál (magának).  Az ember … a legkeservesebben kaphat valamit még azoktól is, akiken … segített boldogabb napjaiban. (Móricz Zsigmond) || a. Jó napot!: <nappal, találkozáskor haszn. köszönésként.>
5. (rendsz. többes számban) Néhány napra terjedő időszakasz. Húszas napok; napjai meg vannak számlálva ( megszámlál); jobb napokat látott: elszegényedett <személy>; utolsó napjait éli.  Véres napokról álmodom. (Petőfi Sándor) Öreg napjaimra állás nélkül maradtam. (Mikszáth Kálmán) || a. A napokban: a legutóbbi v. a közvetlenül ezután következő napokban. || b. Napjainkban: korunkban.  Olyan hímzett bársonytáskákkal érkezett meg, amilyent napjainkban már nem látni. (Krúdy Gyula)
6. (ritka, költői) Élet, élettartam.  Szabad a magyar nép … . lejárt napod, német! (Petőfi Sándor) Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl. (Arany János)
7. (ragtalan határozóként) A napok egyikén v. több napon; napon. Egy szép nap megérkezett. Két nap egymás után csomagot kapott. A második nap már nem bírta a hajszát.  Egy nap halat főzeték, s nyers hagymát hozattam fel. (Kazinczy Ferenc) Tóth Miska … egy nap bizalmasan tanácsot kért Kohlbrunn úrtól. (Mikszáth Kálmán)
8. (ragtalan határozóként) Egész nap: reggeltől estig. Egész nap dolgozott.
Közmondás(ok): Minden csoda három napig tart: az eleinte nagy feltűnést keltő, rendkívüli dolgokhoz is hamar hozzászoknak az emberek. Semmi sem új a nap alatt: <elavult felfogás szerint> nincsen semmi, amihez hasonlóra ne volna korábbi példa. Több nap, mint kolbász: nem kell mindent egyszerre elfogyasztani takarékosan, beosztással kell élni.
Szóösszetétel(ek): 1. napáldozat; napégette; napelsötétülés; napenergia; napenyészet; napfeljötte; napgolyó; naphunyta; napimádó; napisten; napjárás; napkarima; napkedvelő; napkitörés; napkorona; napmagasság; napmegfigyelés; napsötétedés; napsötétség; napszínkép; napszítta; naptányér; naptávolság; napvédő; 2. aznap; békenap; bőjtnap; félnap; fogadónap; gyásznap; gyermeknap; harmadnap; határnap; heverdelnap; hónap; hosszúnap; időnap; ítéletnap; kasszanap; kimenőnap; kisasszonynap; klubnap; könyvnap; köznap; másnap; másodnap; mindennap; munkanap; névnap; nőnap; örömnap; panasznap; pártnap; pihenőnap; repülőnap; szabadnap; szökőnap; születésnap; szünetnap; szünnap; törvénynap; ünnepnap; végnap; vésznap; vitanap.
napnyi.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi