napkelte
napkelte főnév
1. A nap feltűnése a keleti látóhatáron. A napkelte ébren találta.
2. Az az időpont, amikor a nap felkel. Napkelte előtt, után. Most e házban szélt veszünk, Napköltéig itt leszünk. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
napkeltei; napkeltés.
