1. Olyan <hely, vidék>, amely bőven kap napsugarat, napsugárban ragyog, fürdik; napsütötte, napfényes. Napsugaras hegycsúcs, kert, rét, strand. || a. Napfényes (1); derűs <időszak>. Napsugaras nyár. Egy októberi napsugaras délben a Lánchídnál egy nyírott szakállú, piros orrú öregúr lépett fel a villamosra. (Gárdonyi Géza)
2. (átvitt értelemben, választékos) Boldogságot tükröző, vidámsággal, derűvel teljes; napfényes (3). Napsugaras gyermekkor, kedély. [Jókai] bánatát, keserűségét … nem közölte senkivel. Magába zárta, mint a dió a gerezdjeit. Csakhogy az ő páncélja nem olyan csontszerű héjból képződött, mint a dióé, hanem napsugaras mókázásból. (Mikszáth Kálmán) Virágszál termetű, hófehér arcú, napsugaras szemű kisasszonyka lett… (Krúdy Gyula)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.