nélküli melléknév (csak megelőző főnévvel v. főnévi értelmű szóval kapcs.)
1. Olyan, aki, ami vmi nélkül van. Feltétel nélküli megadás; fájdalom nélküli: fájdalmatlan; foglalkozás nélküli; félelem és gáncs nélküli lovag←; hiba nélküli: hibátlan; →perspektíva nélküli terv. Az érzelgésben valami beteges, mélység s valóság nélküli fölületesség van. (Vörösmarty Mihály) Viola helyzete e pillanatban éppen nem vala veszélynélküli. (Eötvös József)
2. Olyan <személy>, akiben vmely tulajdonság a szokásosnál v. a megkívántnál kisebb mértékben van meg. Akarat, hangulat, nélküli ember; kedély nélküli: kedélytelen.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.