nemiség [ë v. e] főnév -et, -e [ë, e] (választékos)
A nemi jellegből adódó, (eredetileg) a faj fenntartására irányuló hajlam. Két idegen lény, akik úgy csapódtak össze, hogy nemiségükön kívül semmi egymáshoz irányuló bennük nem volt: most magára maradt, s vészben … együtt élő-haló új emberi fajjá váltak. (Móricz Zsigmond) || a. Ennek testi és lelki tulajdonságokban való megnyilatkozása. Árad belőle a nemiség.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.