neológus [ë] főnév és melléknév (régies írva: neologus is)
I. főnév -t, -ok, -a
1. (nyelvtudomány) Nyelvújító, a nyelvújítás híve. Jól és szépen az ír, aki tüzes orthologus, és tüzes neologus egyszersmind. (Kazinczy Ferenc)
2. Általában vmely újító irányzat híve.
II. melléknév A neológus (1, 2) tulajdonságaival bíró <személy>. Neológus nyelvész. || a. Ilyen személyre jellemző tulajdonság v. cselekvés. Neológus viták.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.