népfelség
népfelség főnév népfölség (jogtudomány)
Az az elv, amelynek alapján minden jog forrása és letéteményese a nép egésze, amely közvetlenül v. képviselői útján gyakorolja az államhatalommal kapcs. jogokat. Alkotmányunk értelmében a népfelségből folyó minden jogot hazánkban az országgyűlés gyakorol. A „népfelség” elve … a királyi fenség elvének helyére lép. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): népfelség-elmélet.
népfelségi.
