népköltő
népköltő főnév
1. (irodalomtudomány) A népből (3a) származó és a nép körében élő, gyak. személyében ismeretlen költő. A népköltők többnyire ismeretlenek maradnak. Nincs kellemesebb a hajnali álomnál; megéneklik ezt a népköltők is és méltán. (Jókai Mór)
2. (választékos) A nép számára, a nép ízlése szerint író, a nép életével foglalkozó költő. Petőfi igazi népköltő volt. A népköltő feladata … az, hogy tanulja meg a legfensőbb költői szépségeket is a népnek élvezhető alakban adni elő. (Arany János)
népköltői.
