népszerűtlenség
népszerűtlenség főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
A tömegeknek v. bizonyos körnek, rétegnek, közösségnek vkivel, vmivel szemben megnyilvánuló ellenszenve, nemtetszése, idegenkedése mint közhangulat. A finnyás … úrfiakat a tömeg kigúnyolta, s csak a tanító fegyelme tudta megvédeni őket a népszerűtlenségben. (Móricz Zsigmond) || a. A népszerűtlen melléknévvel kifejezett állapot. A nagy népszerűségből egyszerre belecsöppent a népszerűtlenségbe. || b. Vkinek, vminek népszerűtlen volta. Az uralkodó népszerűtlensége. Jellemző volt a javaslat népszerűtlenségére, hogy alig akadt támogatója. A nagyhatalmú férfiú nem tehetett egy lépést sem, hogy társaságát ne keresték volna gavallérok, akik Falstoff úr népszerűségében vagy népszerűtlenségében akartak sütkérezni. (Krúdy Gyula)
népszerűtlenségi.
