nini
nini mondatszó (bizalmas)
I. <Rámutató szóként>.
1. <Vmely személy v. tárgy, dolog hirtelen megpillantása, észrevétele alkalmával, gyak. rámutató mozdulattal.> Nini, ott megy a Pista! De nini, itt vannak a hordók. (Mikszáth Kálmán) Megnéztem a fényképet: vézna termetű … fiatalember … De nini itt egy jegyzet is a fénykép alatt. (Gárdonyi Géza)
2. <Vmely cselekvésre, folyamatra, jelenségre, állapotra mutató szóként.> Nini, ott fut egy nyúl! Nini, beborult! A vendég urak kaputjait tisztogatom … – Nini, valami kiesett az egyiknek a zsebéből. (Jókai Mór) Nini már este van. Ejnye de itt maradtam. (Gárdonyi Géza)
3. <A cselekvés, folyamat, jelenség módjára, ill. fokára utaló szóként, fokozó értelmű kifejezés bevezetésére>. Nini, hogy elpirult!
II. <Érzelmi tartalom kifejezésére v. színezésére; a mutató érték kisebb-nagyobb fokú háttérbe szorulásával.>
1. <A hirtelen felismerés és az ezzel kapcsolatos meglepetés kifejezésére:> ni. Nini, te vagy az? Nini, te Bornemissza vagy! (Gárdonyi Géza) A házmester a homlokára tolta az okulárét. „Nini, Szindbád úr!” – kiáltotta. (Krúdy Gyula) || a. <A jelenségek összefüggésének hirtelen felismerésekor használt szóként:> (na) lám!, no lám! Nini, hát ez van a dolog mögött! Éjszaka aztán, ahogy hányta-vetette életük sorát az asszony, az is eszébe jutott neki, hogy nini, hiszen Valért is az ő nevére írták be az anyakönyvbe. (Móra Ferenc) A zsöllér [= zsellér] is gondol valamit magába, de oly fajta gondolat ez, hogy elmondani nem lehet. Hát: hogy nini, hát ehun e … lám, aki gazda, még a maga mulatságára is így rendeli ki a zsöllért. (Tömörkény István)
2. <Meglepetés, csodálkozás, bámulás kifejezésére:> ni. Nini, mit látok? Végre Gondolfo … egyszerre megszólalt magyarul … – Nini, hát te tudsz magyarul? (Jókai Mór) Ah, nini. Hát megjöttél? Szervusz sógor! (Mikszáth Kálmán) Nini, hát él az ifiúr? (Gárdonyi Géza) Nini … möggyütt kend? – Mög ám … Vége a szolgálatnak. (Tömörkény István)
3. <Meglepetést tartalmazó enyhe rosszallás kifejezésére>. [A kisfiú] kilépett a tisztásra, ahol állt, és egy hógomollyal mellbe hajítá őnagyságát … Ejnye ilyen, olyan porontya! Nini, mire nem vetemedik! (Mikszáth Kálmán) Szegény Török házasodik. Török, a kis sovány, lobogó, bolond magyar színész, nini ez a Török. (Ady Endre)
4. (rendsz. megelőző ellentétes kötőszóval együtt) <Annak jelölésére, hogy a beszélő hirtelen fordulattal más tárgyra tér; észrevétellel, vkinek, vminek megpillantásával kapcs., mutató szóként, a csodálkozást is érzékeltetve.> De nini!: de mit látok?!, de nézd csak! Paripa és fegyver Neked is lesz; könnyű, ha gazdag az ember; | De nini! a Pejkó, a lovam, a hátas! (Arany János) || a. <Hasonló helyzetben, megütközés kifejezésére.> Eredj csak ki egy kicsit Rozália kérdek. De nini, hol van Mari? (Mikszáth Kálmán)
5. (rendsz. megelőző ellentétes kötőszóval együtt) <Annak jelölésére, hogy a beszélőnek hirtelen eszébe jutott valami, s más tárgyra tereli a beszédet:> (de) most jut eszembe …; (de) hogy el ne felejtsem … De nini, nem tudod fiam, éppen arról eszéltünk, hogy a Noszty Pál arcképe melyik szobánkban van. (Mikszáth Kálmán) De nini: mikor mögjöttem, mög se csókoltál. (Gárdonyi Géza)
