nívó
nívó* főnév -t, -ja (főleg egyes számban)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
1. (ritka) Magasság(ot jelző vízszintes vonal v. sík), szint. A víz nívója emelkedik.
2. (választékos) Színvonal (3–6). Az előadás, a regény nívója. Az ipari termelés hamarosan meghaladta a háború előtti nívót. Elérte a többiek nívóját. A film nívója alacsony. Az iskola magas nívón állt. Fel akarta küzdeni magát az élenjáró dolgozók nívójára. A munkásokat én egyáltalán nem éreztem rangban magam alatt állóknak, tökéletesen egy nívón voltam lélekben velük. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): nívóemelkedés; nívófelület; nívókülönbség; nívósüllyedés.
nívójú.
