normatív
normatív melléknév
1. (hivatalos, sajtónyelvi) Olyan <eljárás, szabály>, amely kötelezőleg megszabja vminek a végrehajtását, ill. a szóban forgó személyek magatartását. Normatív intézkedések, rendelkezések.
2. (tudományos) Követendő szabályt v. szabályokat, ill. vminek a helyes módját megállapító, lerögzítő; vmely vonatkozásban szabályozó jellegű, mértékül tekintett, vett v. irányadó. Normatív nyelvtan, szótár; normatív szabály, normatív tétel; normatív tudomány.
