nóta [1]
nóta [1] főnév nótát, nótája
1. Népi(es), egyszerű, közvetlen hangú, énekelhető (magyar) szöveges dallam; (nép)dal, népies műdal. Altató, bús, cifra, duhaj, együgyű, friss, hallgató, kacskaringós, keserves, lassú, magyar, szomorú, trágár, vidám v. víg nóta; vkinek a (kedves v. kedvenc) nótája; felcsendül, harsog, járja, száll, szól, zeng a nóta; nótába fog, kezd, vág; nótára → gyújt; nótára zendít; egy nótát dúdol, énekel, fúj; nótát küld vkinek a rádión; fújja a nótát; sok (1945 után) nótát tud; nótával kíséri a zenét; nótával kísérték haza a győzteseket; a cigány el- v. kitalálja vkinek a nótáját. Vadgalamb, turbékold el a nótám: Hogy a csárdás tubicám szeret-e még igazán? (népköltés) Haza megyek, ölébe vesz dajkám, Az altató nóta hangzik ajkán. (Petőfi Sándor) Jó kutyánk, Burkus, elveszett | S Mári szolgálónk a néma, | Hirtelen, hars nótákat dalolt. (Ady Endre) „Sose halunk meg …”? A boldog duhaj | csak a nótában boldog! (Szabó Lőrinc) || a. (népies, régies) Ennek (vmely hangszeren eljátszott) dallama. Szöveget szerez, ír vmely nótára; a cigány cifrázza, elhúzza vkinek a nótáját; hegedűn játszik, cimbalmon kiver, furulyán elfúj egy nótát; elvéti, eltéveszti, félreviszi a nótát. Ez nem megy arra a nótára.
Mindig ezt az egy nótát nyúzza. Mindenki ezt a nótát fütyöli. Gyerekes kis nótát penget a húrokon. A szövegét már tudom, de a nótája nem megy a fülembe. Milyen nótára éneklitek azt a szöveget? Négy, öt … cigány hegedült, régi, jó magyar, mulató kesergő, kurjongató nótákat húzva, (Tolnai Lajos) Az Élet indul mindenütt És titkos, bűvös hegedűk Mindenféle nótákat pengnek. (Ady Endre) || b. A nóta szövege. A nóta is azt mondja, hogy … || c. (átvitt értelemben, régies) Vers, strófa, sor. Ide hallgassanak! Arra, amit fel fogok olvasni. A minapi véres párbajról szól a nóta. (Reviczky Gyula) Volna talán egy-két nótám is, Egy két buja, új nagy dalom. (Ady Endre)
2. (ritka) Madár hangja, füttye; madárdal. A pacsirta víg nótája. || a. (ritka, régies) Általában többé-kevésbé zenei, dallamos, ütemes hang. A kisbíró … nyakában volt az uradalmi dob, melynek, nótájára a parasztnak kellett megindulni. (Vas Gereben)
3. (átvitt értelemben, bizalmas) <Szólásszerű kifejezésekben:> vmely ügy, eset, dolog; történet, elbeszélés, mese; história. Régi nóta ez már! Újra kezdődik a régi nóta. Ez (lett) a nóta vége: így fejeződik v. fejeződött be, így ér(t) véget a dolog. || a. <Szólásszerű kifejezésekben:> vélemény, nézet, felfogás, álláspont. Vkinek a nótáját → fújja; egészen más nótát → fúj; egy nótát → fúj vkivel. A manóba is, ez váratlan. Ez nem volt szándékom. Más nótát kell fúnom. (Petőfi Sándor) Nem azt mondja-e a közmondás is, hogy akinek a szekerén ülsz, annak a nótáját fújjad!? (Gárdonyi Géza) || b. <Szólásszerű kifejezésekben:> rögeszme; vkinek régi, ismert, megszokott mondanivalója, mondókája, szólása, mondása vkinek a vesszőparipája. Régi nóta: unalomig ismételt panasz, kifogások, tényállás, igazság; ez az ő (régi) nótája; mindig ugyanazt a nótát → fújja. || c. (átvitt értelemben) <Csak néhány állandósult szókapcsolatban:> szokás, gyakorlat, divat, módi; a cselekvés, a magatartás, a viselkedés módja, bánásmód. (bizalmas, kissé rosszalló) Ez a nóta járja: ez (a jelszó) divatos mostanában. Még mindig a régi nóta járja? Már nem az a nóta járja, mint régen! Itt, öcsémasszony, nem az a nóta jár. (Tolnai Lajos)
Szólás(ok): elhegedüli, elhúzza, elrántja vkinek a nótáját: elbánik vele, ellátja a baját; alaposan elveri; elhúzatja vkinek a nótáját: alaposan megvereti.
Szóösszetétel(ek): 1. nótabetanítás; nótaest; 2. cigánynóta; katonanóta; levesnóta.
