nyálaz
nyálaz ige -tam, -ott, -zon
1. tárgyas Nyállal nedvesít; folyamatosan nyállal bevon, beken vmit. Nyálazta tenyerét, simította vele szőke haját. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas Huzamosabb ideig v. ismételten nyállal nedvesít vmit, hogy jobban csússzék, v. jobban tapadjon. Nyálazza a bélyeget; nyálazza a cérnát tűbe fűzéskor; nyálazzák fonáskor a szöszt; nyálazza a könyv lapját olvasás közben. Mikor nyelvével a kendert nem nyálazza, … egy kis beszéddel fűszerezi a jó falusi nyugalmat. (Mikszáth Kálmán) Tűt vett elő … Nyálazta a cérnát. (Kosztolányi Dezső)
2. tárgyatlan (ritka) Nyáladzik (1).
Igekötős igék: benyálaz; belenyálaz; lenyálaz; megnyálaz; összenyálaz; végignyálaz.
nyálazás; nyálazgat; nyálazható; nyálazó.
