nyalint
nyalint tárgyatlan ige -ott, -son; -ani (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) (bizalmas)
(Egyet-kettőt) nyalint: (egyszer, kétszer) megnyalja a szája szélét, ill. a szóban forgó tárgyat v. testrészt. A tehén nyalintott még egyet a borján. A gyík … a levegőbe nyalint. (Gárdonyi Géza)
Igekötős igék: belenyalint; megnyalint; végignyalint.
nyalintás; nyalintó.
