nyegleség

Full text search

nyegleség főnév -et, -e [ë, e] (többes számban ritka)
1. A nyegle melléknévvel kifejezett (emberi) tulajdonság. A nyegleség mindig ellenszenves.  Ezt a krumplit megkóstolhatja, Vilma kisasszony – … mondta az alszolgabíró, de mint elbeszélésünk folyamán kiderül: nem nyegleségből. (Krúdy Gyula) || a. Vkinek, vminek nyegle volta, természete. Beszédének, modorának, viselkedésének nyeglesége. Nyeglesége kibírhatatlan. Letörjük a nyegleségét.  Valami kis nyegleség mutatkozott Gyurin … Különös, fumigáló hangon beszélt, rosszul leplezte fölényét. (Mikszáth Kálmán)
2. Ennek megnyilvánulása: nyegle cselekedet, beszéd stb. A közönség már torkig van nyegleségeivel.
3. (elavult, irodalmi nyelvben) Szemfényvesztés, szélhámosság.  Az ember akárhová ment, mindenütt asztalt … táncoltattak, a bútorokba idézett szellemnek kopogni kellett a kérdésre … Az egész tüneménynek kilenctized része nyegleség. (Jókai Mór) Gyűlöli az irodalmi nyegleséget és üzérkedést. (Gyulai Pál)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi