nyelvállás
nyelvállás [v-á] főnév (nyelvtudomány)
A nyelvnek az az átmeneti, viszonylagos nyugalmi helyzete, amely a magánhangzók képzésekor a szájüreg alakját módosítja. Elülső, hátsó nyelvállás; felső, középső, alsó nyelvállás, alsó nyelvállással képzett magánhangzó.
nyelvállású.
