1. (rosszalló) Kihívóan, szemtelenül, hetyke, szapora szavakkal válaszol; szájaskodik, felesel. Arcátlanul nyelvelt. Ne nyelvelj fiam. Arra fogsz felelni, amit kérdezni fogok. (Mikszáth Kálmán) Csak ne szájaskodj, mert egyszer pofon ütlek, tudod! – nyelvelt Bella mérgesen. (Móricz Zsigmond) || a. (rosszalló) Hosszasan, felbosszantó módon, kihívóan, rendsz. egyoldalúan perel, veszekszik. Folyton nyelvel. Zsémbes asszony Júdit, Csak az Isten látja, | Mennyit szenved tőle szegény Jóka bátya | … Oly szelid, türelmes, jó tulajdonságu. | De reá az asszony még ezért is nyelvel: | Érti a hat-vágást Júdit asszony, nyelvvel. (Arany János)
2. (tájszó, kissé régies) Vkit rágalmazva, megszólva, sokat beszél, szájal. Nyelvelnek barátom, hogy sok borral élek. (Csokonai Vitéz Mihály)
3. (népies) <Kutya> nyelvét kiöltve liheg; leffeg. Nyelvel a kuvasz is földre hengeredve, A világért sincs most egerészni kedve. (Arany János) Kutyám nyelvelve a márványra dőlt. (Kosztolányi Dezső) || a. (népies) <Kutya> vizet lefetyel.
Igekötős igék: belenyelvel; visszanyelvel.
nyelvelés; nyelvelő.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.