1. Olyan, aki, ami nyer (1–7). Nyerő csapat; csatát nyerő hadvezér; az üzleten nyerő kereskedő. Csak a nyerő játékosnak van tekintélye. (Krúdy Gyula)
2. Olyan, amivel nyerni lehet. Nyerő szám, sorsjegy, versenyló.
II. főnév -t, -je [e]
1. Az a személy, aki (főleg játékban) nyer. A nyerő és a vesztő. || a. (ritka) Az a személy, aki vmely küzdelemben, versenyben győz; nyertes, győztes. A küzdelemnek, vitának ő a nyerője. Kitüntették a pályadíj nyerőit.
2.Nyerőben van: a) várható, hogy nyerni fog; b) <előző vesztett játszmák után most. ill. a szóban forgó időben> éppen nyer.
3. (ritka) Nyeremény (1). Kár önnek a lutrira nem rakni, minden nagy nyerőt ön csípne el. (Jókai Mór)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.