nyilvánítás főnév -t, -a (csak egyes számban, rendsz. birtokos személyragos alakban)
Általában a nyilvánít igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás.
1. (választékos) Az a cselekvés, hogy vmit (ki-) nyilvánítanak; vminek a kifejezése. Tiszteletének, véleményének nyilvánítása; a népakarat szabad nyilvánítása. Ne fertőztessük meg a szabadság nevét, azt állítva, hogy minden … egyéb volt, mint az erő büszkeségének nyilvánítása. (Vörösmarty Mihály)
2. (hivatalos, gyak. rosszalló) Az a cselekvés, hogy vkit, vmit vmi(lyen)nek nyilvánítanak, állítanak, jelentenek ki (ünnepélyesen, hivatalosan v. nyomatékosan). Vkinek bűnössé nyilvánítása; a vádnak semmissé nyilvánítása.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.