nyír [1]
nyír [1] ige -t, -jon v. (tájszó, régies) -jen [ë]
1. tárgyas <Hajat, szőrzetet> ollóval v. nyírógéppel kívánság és szokás szerint vág, kurtít. Hajat nyír, nyírja a bajuszát; rövidre nyírja vkinek a haját, a szakállát. || a. (tárgy nélkül) Ez a borbély gyorsan és ügyesen nyír. || b. Vkit nyír: vkinek a haját ollóval v. nyírógéppel vágja, kurtítja. Az asszony maga nyírja a gyereket. Julisnak valóságosan repkedett a lelke az örömtől, ha kapált, kaszált, ha a tanyát foltozta, ha a gyereket nyírta. (Móra Ferenc) Frissen nyírva jött a borbélytól. (Móricz Zsigmond)
2. tárgyas <Némely háziállatot> szőrzetétől v. feldolgozásra alkalmas gyapjától nyírógéppel v. ollóval folyamatosan megfoszt. Nyírja az angoranyulakat, a foxit, az uszkárt; juhokat nyír. Cecey ott gubbaszkodott a szérű árnyékán … Néhány jobbágya nyírt ott birkát. (Gárdonyi Géza)
3. tárgyas <Sűrű növényi hajtást> ollóval v. más eszközzel, gépi szerkezettel szabályos felületűre, alakúra vág, kurtít, egyenget. Bokrot, füvet, gallyat, lombot, sövényt nyír. A fű sarját nyírom, a fákat nyesem. (Babits Mihály)
4. tárgyas <Vmely vékony, lemezszerű anyagot (gyak. csak a szélén)> ollóval v. hasonló eszközzel (esetleg alakítva, szabva) vág, metsz. Papírt, posztót, szövetet, vásznat nyír. || a. (tárgy nélkül) Legjobban azt bámultam, hogy édesanyám micsoda bátorsággal mer belevágni a legdrágább kelmébe is. Fogta az ollót, s csak nyírt, hasított az olló ékével. (Móricz Zsigmond)
5. tárgyas (műszaki nyelv) <Rudat, lemezt> a vágó eszköznek, szerkezetnek a munkadarab hossztengelyére merőleges mozgásával határozott méretre vág, szab.
6. tárgyas (tárgy nélkül is) (asztalosipar) Nyír vmit: vmely faanyag felületét a szerszám élével 90 v. ennél nagyobb fokú szög alatt horzsolva, kaparva egyengeti, alakítja. A deszka végét nyírja. Egy fél óráig nyírtam. || a. tárgyas (tárgy nélkül is) <Szerszám> erre a műveletre vmilyen mértékben alkalmas. Ez a szerszám jól nyír(ja a hajlatokat).
7. tárgyas (ritka, fizika) <Vmely erő egy testnek szomszédos rétegeit> egymáson elcsúsztatni igyekszik.
8. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) <Ellenséget v. útjában álló személyeket> nagy tömegben, kíméletlenül irt, gyilkol. Géppuskával nyírta az ellenséget.
9. tárgyas (sport, bizalmas) <Csapatmérkőzésen> durva módon (pl. gáncsolva, lökdösve) akadályoz vkit képességének, tevékenységének kifejtésében. Hogy nyírják azt a csatárt! Nagyon nyírják az összekötőt.
10. Nyírja a kanyart: a) (sport, bizalmas) lendületesen, nagy iramban fut v. hajt a kanyarban; b) (argóban) gyorsan, fejvesztetten menekül.
11. tárgyas (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) Nyír vkit: hamissággal, csellel v. túlzott, jogosulatlan követeléssel rendszeresen v. szokás szerint sok pénzt csal ki vkitől; kopaszt. Az a vendéglős nagyon nyírta a vendégeit. A hamiskártyások nyírják a jóhiszemű játékosokat.
12. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) Állásából kíméletlenül és rendsz. alapos ok nélkül eltávolítani, kitúrni igyekszik vkit. Erősen nyírják.
Igekötős igék: benyír; belenyír; elnyír; kinyír; körülnyír; lenyír; megnyír; szétnyír; végignyír.
nyírható; nyírogat.
