nyírt
nyírt melléknév (-an) (rendsz. határozóval)
Nyírott. (ritka) Nyírt csikó: olyan cs., amelynek megnyírták a sörényét; rövidre nyírt haj; ollóval nyírt szakáll. Mi lesz itt? – kérdé ekkor jó hangosan egy vén púpos ember, ujjnyira nyírt szürke hajjal. (Tolnai Lajos) Nem nyírt, buja lombú, öreg liget árnyán … Szép gyermeki álom igézete vár rám. (Tóth Árpád) Vastag, tövig nyírt kerek feje izzadt. (Móricz Zsigmond)
