nyisszan
nyisszan tárgyatlan ige -t, -jon, (népies) nyisszen [e] -jen [ë] (hangutánzó)
<Kés, olló v. más vágóeszköz> vmibe egyetlen vágással hirtelen behatolva, belemetszve v. vmin áthatolva jellegzetes, pillanatnyi, rendsz. halk, vékony, éles hangot, zörejt ad. Nyisszan az olló, s már lent van a gomb. [Kardját] két marokra fogja … Nyisszan a nehéz vas; s lehullt Lamott feje. (Mikszáth Kálmán)
nyisszanás; nyisszanó.
