nyomakodik
nyomakodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
<Személy, állat> másokat nyomva, lök(dös)ve v. szűk helyen furakodva nyomul vmerre, igyekszik keresztüljutni vmely tömeg(b)en; furakodik, tolakodik. Előre, hátra nyomakodik. Az öreg kuruc … nyugodtan nyomakodott a két veszekedő tábor közé. (Jókai Mór) Odapislant a lakásba nyíló ajtó felé, mely mögül nyomakodik befelé a boltos neje. (Nagy Lajos) || a. <Embercsoport, tömeg> szűk helyen, sűrű, tömött sorokban igyekszik vmerre, főként előrejutni, haladni; nyomul. A kísérők a vezető után nyomakodtak a folyosón. [Gáspár] meglátta, hogy nyomakodik fölfelé a lépcsőgádoron vagy tíz ember. (Jókai Mór) Állomáshoz közeledik a hajó … Új utasok nyomakodnak a terembe. (Nagy Lajos)
Igekötős igék: átnyomakodik; benyomakodik; előnyomakodik; előrenyomakodik; felnyomakodik; hátranyomakodik; hozzányomakodik; idenyomakodik; keresztülnyomakodik; kinyomakodik; közbenyomakodik; lenyomakodik; mellényomakodik; odanyomakodik; visszanyomakodik.
nyomakodás; nyomakodó; nyomakodott.
