1. Olyan <személy, testület>, aki, amely nyomoz, kül. aki, amely nyomozással, bűnözők kézre kerítésével, bűncselekmények felderítésével foglalkozik. A nyomozó detektív, hatóság, rendőrség. A nyomozó bírónak … feladata nem az, hogy vétkest, hanem hogy igazságot süssön ki. (Kossuth Lajos)
2. Nyomozással kapcsolatos. Nyomozó eljárás.
II. főnév -t, -ja (hivatalos)
Bűnözők nyomozásával, kézre kerítésével, bűncselekmények felderítésével hivatásszerűen foglalkozó rendőrhatósági személy; detektív. A nyomozó mindent elkövetett a betörő kézre kerítésére. A szökevényt megtalálták a katonai nyomozók. Nyomozók, levelek küldetnek mindenfelé; de a szőkevény család út nélkül bolyong. (Arany János) Minden nyomozónak ki kell adni az utasítást, hogy a legszigorúbb kutatással derítsék ki egész jelenét és múltját. (Nagy Lajos) || a. Hatósági alkalmazott, aki beadványokban szereplő adatok lenyomozásával, ellenőrzésével alkalomszerűen v. beosztásánál fogva rendszeresen foglalkozik. Először kiküldjük a nyomozót, s ha az ön adatai helytállók, megkapja az engedélyt. || b. (1945 előtt) Magánnyomozó.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.