nyomtaték
nyomtaték főnév -ot, -a
1. Méréskor megfelelő súly hiánya esetén a mérleg kiegyenlítésére főleg a mért áruból a serpenyőbe helyezett darabka. || a. (régies) Ráadás. Igazság, méltányosság … még annyit sem nyom, mint a mészárszékben a tüdő, máj, lép és dagadó, mit a mészáros nyomtatékul vet a szakácsné kosarába. (Vas Gereben)
2. Nyomaték (1, 1a). Íróasztalomon áll egy koponya, … nyomtatékul szolgál levélhalmazoknak. (Jókai Mór)
3. (hajózás) A hajó fenekébe rakott kavics, homok, vas v. ólom, a hajó egyensúlyozására.
nyomtatékos; nyomtatékú.
