1. <Jel(ek)et, betű(ke)t, szöveget> vmely ismert, szóban forgó, ill. a határozóval pontosan megjelölt helyre ír. Nem tudtam elolvasni, amit odaírt. A szerződés alá odaírta a nevét. Adam lord odahajolt Metell fölé, s leolvasta neki a papírról, amit az tétovázó betűkkel odaírt. (Jókai Mór) || a.Vkit odaír vhova: vkinek a nevét vmely jegyzéken mások közt feltünteti. Engem is írj oda az igénylők közé!
2. (átvitt értelemben, választékos, ritka) Nevét odaírja vhova: tettével v. életművével eléri, hogy nevét emlegessék. Odaírta nevét a hősök közé.
3. (átvitt értelemben) Odaír vmit vhova: vminek a jelét, nyomát láthatóvá, felismerhetővé teszi vhol. A háború odaírta a homlokára az elviselt nélkülözéseket. Fiatal ember volt, nem idősb mint Toldi | … Homloka is tiszta, lepi bár gond, álom, S odaírva mintegy ez a szó: „nem bánom!”. (Arany János) Minden arcra az volt odaírva: „Non sum paratus” [= nem készültem]. (Mikszáth Kálmán)
Vö: ír (1).
odaírás; odaírható; odaírt.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.