odamenet
odamenet határozószó és főnév
I. határozószó, mutató (csak múltra v. jövőre vonatk.) Miközben a beszélő v. a szóban forgó személy vmely ismert, szóban forgó helyre odamegy. Odamenet nézz be az üzletbe! Odamenet jól érezte magát. Odamenet nem történt … semmi veszedelem. (Jókai Mór) A szeredásban volt egy nagy olló, mellyel a csikók sörényét rendezgették odamenet. (Mikszáth Kálmán)
II. főnév (ritka) Az ismert, szóban forgó, a beszélőtől távol levő helyre menés, menetel. Az odamenet könnyebb volt, mint a visszatérés.
