okul
okul tárgyatlan ige -t, -jon
<Vmely eseményből, történésből v. vkinek a példájából> tanulságot merít, vmit tanulságul levon. Okul vki vmin, vmiből; vkinek a kárán okul. Ismerem a magyart …, annyi nyomorúság dacára is még mindig okulni nem tudott. (Széchenyi István) Okuljatok mindannyian e példán. | Ilyen az ember. Egyedüli példány. (Kosztolányi Dezső)
okuló; okult.
