ól
ól főnév -at v. (ritka) -t, -ja v. -a
Kisebb háziállatok, főleg sertések tartására való, az ember magasságánál rendsz. alacsonyabb, részben v. teljesen fedett gazdasági épület. Kiereszti a disznókat az ólból. Kitakarítja az ólat. A ház … | ha összeomlik, gyom virít alóla | s nem sejti senki róla, | hogy otthonunk volt-e vagy állat óla. (Kosztolányi Dezső) Az ól ajtaja kitárva. | Lóg, nyikorog, szél babrálja. | Hátha betéved egy malac. (József Attila) Az éjszaka az öreghegyi csősz két hízó disznóját ellopták az ólból. (Nagy Lajos) || a. (tájszó) Istálló (1). Bence a lóért kiszalad az ólba. (Arany János)
Szóösszetétel(ek): disznóól; kutyaól; sertésól; tyúkól.
