oldal
oldal főnév -t, -ak (-ok), -a
1. <Emberi, állati testen> a törzsnek a hát és a mell, ill. a has között kétfelől levő része, valamint ennek felülete. Jobb, bal oldal; fáj, nyilallik, szúr az oldala; oldalba → bök vkit; oldalba döf, lök, rúg, taszít, vág vkit; oldalához kap; → szegezi az oldalát. Oldalába fúródott a golyó. Sarkantyúját a ló oldalába vágja. Oldalát fogja nevettében. A golyó az oldalán ment át. Hahaha! mindjárt kireped az oldalom! (Csokonai Vitéz Mihály) [A farkasok dala.] A fehér hóra le Piros vérünk csepeg. | Fázunk és éhezünk S átlőve oldalunk, … De szabadok vagyunk! (Petőfi Sándor) Mit nyernének a törökök …? Egypár golyót az oldalukba. (Gárdonyi Géza) Máriássy … oldalba könyökölte Sibriket. (Móra Ferenc) || a. <Emberen> gyak. az egész testnek ebbe a vonalba eső része. Oldalán lóg a kardja, a tarisznyája; kardot visel az oldalán; a jobb oldalán alszik, fekszik; a bal (v. a másik) oldalára fordul; kardot köt az oldalára; oldalára → övez vmit. És a másik oldalára fordult, S mostan ujra aluszik javában. (Petőfi Sándor) Hátára még mindig nem tudott feküdni. Jobb oldalára heveredett. (Kosztolányi Dezső) Széles kardja az oldalán lóg. (Móricz Zsigmond) || b. (ritka) <Az emberi testen> a középvonaltól jobbra v. balra eső rész. A jobb oldalon nem jól áll a kabátja.
2. Levágott disznón v. más, emberi fogyasztásra leölt nagyobb állat testén a has és a hát közé kétfelől eső rész. Füstös oldal. Egész oldalak lógnak a mészárszékben. || a. jelzői használat(ban) (Egy) oldal szalonna: a kihasított sertés szalonnájának egyik fele. Adósok vagyunk … egy véka babbal, mög egy oldal szalonnával. (Móra Ferenc)
3. Építménynek v. többé-kevésbé szabályos mértani alakú tárgynak az alaptól a tetőig, ill. a fedőlapig terjedő határoló lapja(i), ill. alkotórészeinek valamelyike. Vminek elülső, hátsó, bal, jobb oldala; a ház, a láda, az oszlop oldalai; a hasáb, a gúla oldalai; majd → kirúgja a ház oldalát. || a. Ilyen határoló lapok, ill. részek közül az, amelyik az illető építmény v. tárgy elülső, ill. hátsó határoló lapjai között jobb v. bal felől van. A kocsi, a szekér oldala; a szekrény oldala. A pap levette a kocsija oldalát; és három-négy halottat vitt egy-egy fordulóval ki a temetőbe. (Gárdonyi Géza) || b. Építménynek v. vmely hosszúkás tárgynak egyik hosszanti határoló lapja ill. része <az alappal, a tetővel és a két rövidebb határoló lappal, ill. résszel ellentétben>. Az ágy oldala; a fürdőkád oldala; a hajó oldala. Ez a csárda nevezetes … Kidőlt bedőlt az oldala, Bele jár az istennyila. (Vörösmarty Mihály) Az egyik oldalhoz egy dísztelen fészert ragasztottak. (Mikszáth Kálmán) A tél körme | [a tanya] oldaláról egy keveset | repesztgeti még a meszet. (József Attila) || c. Építménynek, természeti tárgynak, alakulatnak a közepétől jobbra v. balra eső része. A ház egyik oldalá(ba)n csak kisebb lakások vannak. A fa oldalába vadméhek költöztek.
4. Vmely természeti alakulatnak v. nem egyenes lapokkal határolt tárgynak az alapjától a tetejéig, ill. a csúcsáig terjedő felülete, ill. e felületnek egy része. A domb, a halom, a hegy, a part oldala; a boglya, a kemence oldala; a föld, a világ másik oldala: a földgolyó átellenes része. Kilyukadt a fazék oldala. Vigyázz, oldalba ne vágd azt a kancsót! A havasnak oldalában Keletkező patak te! | … Képe vagy te életemnek. (Kisfaludy Sándor) Átvágott az egyik réten, leereszkedett a domb oldalán. (Karinthy Frigyes) A vőlegénye azon a földrészen lakott, amelyet elhagyott. A férfi, akitől válófélben volt, a világ másik oldalán. (Hunyady Sándor)
5. Vékony, lapos, lemezszerű tárgynak, növényi levélnek valamelyik lapja. A levél alsó, felső oldala; a papír egyik oldala; az ablaküveg külső, belső oldala; a szövet mindkét oldala; az → érem másik oldala. || a. Kül. könyv, folyóirat, újság egy-egy papírlapjának vmelyik – számmal v. más jellel megkülönböztetett – felülete; a levél [2] (6) vmelyik lapja; lap (I. 4). → Követel oldal; → tartozik oldal. Az újság az első oldalon hozta a hírt. Az első cikk … róla szól … Valami jobbat remélve a másik oldalra fordított. (Kosztolányi Dezső) Édesnagyanyám szakadatlanul olvasott, vastag könyveket, … s én ámulva néztem a sárgult és piszkos oldalakat, amelyekhez még a mutatóujjammal se volt szabad hozzáérni. (Móricz Zsigmond) || b. Az a szöveg, amely egy-egy ilyen lapon olvasható. Tíz oldalt elolvasott. A tankönyv első húsz oldalát már tudja.
6. (katonaság) Felvonuló v. harcban álló csapatnak, harci rendnek a széle, ill. ehhez közel eső része. Oldalba fog, kap, támad; szabadon hagyja az oldalát.
7. <Többé-kevésbé határozottan elkülönülő területen> vmelyik határvonal mentén levő rész, gyak. az egész terület, ill. felület egyik fele. A tér, az utca árnyékos, napos oldala; az utca → páratlan oldala; a völgy északi oldalában; a mező, a rét déli oldalán; (az élet) → napos oldal(a). || a. <Többé-kevésbé elhatárolt területen> az a rész, amely a néző szempontjából vmely képzelt v. valóságos választóvonaltól balra v. jobbra, ill. innen v. túl esik. → Átvisz vmit az egyenlet másik oldalára; az úttest jobb oldala. A kép bal oldalán két szakadás is van. || b. Folyónak, hosszan elnyúló tónak, állóvíznek vmelyik partja. A budai, a pesti oldal. Dunapartban egy nagy zászló volt felütve S tarka-barka csolnak a nyeléhez kötve; Nem különben pedig a pesti oldalon Lobogó odafenn, csolnak volt a habon. (Arany János)
8. (mértan) Síkidomot határoló egyenes. → Megfelelő oldal(ak); a háromszög, a sokszög oldalai.
9. Általában a térnek az a része, amely a szemlélő személytől balra v. jobbra esik. A jobb oldalon áll; oldalról jön. || a. Irány. (1). Minden oldalra őröket állítottak. Minden oldalról kezek emelkednek.
10. (ritka) Vminek az oldalában: vmi mellett, vminek a közvetlen közelében. A gyermeknek a kuckó a lakása, a kuckó a boglyakemence oldalában. (Tömörkény István) || a. (választékos) Vkinek, vminek az oldalán: közvetlenül mellette. Ifjú felesége oldalán jelent meg. Oldalamon egy ismeretlen ült. A király … egymaga kiválik … Oldalán egy ifjú lépdelteti ménjét, Tőle, mint szerény hold, kölcsönözve fényét. (Arany János) || b. (régies) Vkit vkinek az oldalához rendel: vkinek a szolgálatára osztja be.
11. (csak birtokos jelzővel v. birtokos személyraggal) (átvitt értelemben) Vkinek, vminek vmely adottsága, tulajdonsága, megnyilvánulásának formája. Vkinek → erős oldala vmi; vkinek → érzékeny oldala; vkinek → gyenge oldala vmi; vminek a → gyenge oldala; a dolog jogi oldala; a kérdés másik oldala; a dolog kényes oldala; vkinek a könnyen sebezhető oldala; vmely oldaláról ismer vkit: vmely szempontból, bizonyos minőségében, vmely tulajdonságait tekintve ismer vkit. Új oldaláról mutatkozik. A legjobb oldaláról mutatja magát. A vidámabb oldaláról nézi a dolgot. Az ügynek minden oldalát megvizsgálja. [A jellemzés] nem … volt erős oldala a régi regényeknek. (Arany János) Én nem szóltam … a kérdés politikai oldaláról. (Jókai Mór) A konyha volt … a háztartás leggyöngébb oldala. (Herczeg Ferenc)
12. (átvitt értelemben) Vmely közös érdekből v. állásfoglalással egységbe fogott csoport (klikk, rokonság stb.) más hasonló csoport(ok)hoz való viszonyában. A maga oldalára von vkit. A hír nem erről az oldalról származik. Több oldalról felszólították, hogy pályázzon. Minden oldalról támadás érte. Harsogó üdvrivalgás fogadja egyrészről a kijelentést, … dühordítás kíséri azt a másik oldalon. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, kissé választékos) Vkinek az oldalán, oldalára: a) vkinek a pártján, pártjára, érdekei, ügye mellett, mellé. Vkinek az oldalán → áll; vkinek az oldalára → áll. Kinek az oldalán állsz? b) vkinek a részén. Az igazság a mi oldalunkon van. || b.* Rokonsági ág (5). Apai oldalról nagybátyám. Anyai oldalról olasz származású.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Szólás(ok): fúrja vmi az oldalát: nagyon kíváncsi vmire; (majd) kifúrja az oldalát: nagyon szeretné elmondani; (majd) kiböki v. kifúrja az oldalát a kíváncsiság: nagyon kíváncsi vmire; ld. még ló.
Szóösszetétel(ek): 1. oldalablak; oldalállás; oldalárok; oldalbejárat; oldalcsapás; oldalcsapat; oldaldöfés; oldalépület; oldalér; oldalfa; oldalfedezet; oldalfelület; oldalfény; oldalfordulat; oldalfülke; oldalhad; oldalhajtás; oldalháló; oldalhomlokzat; oldalirány; oldaljegyzet; oldalkamra; oldalkanonok; oldalkápolna; oldalkard; oldalkarzat; oldallámpa; oldalmagasság; oldalmozdulat; oldalmozgás; oldaloltár; oldalösvény; oldalpáholy; oldalpamlag; oldalpillantás; oldalrajz; oldalrész; oldalrúgás; oldalrügy; oldalszárny; oldalszék; oldalszög; oldalszúrás; oldaltámadás; oldaltámasz; oldaltámla; oldaltarisznya; oldaltárna; oldalterem; oldaltördelés; oldalugrás; oldalúszás; oldalülés; oldalvágat; oldalvéd; oldalvonal; oldalvölgy; 2. árnyoldal; címoldal; domboldal; fejoldal; fényoldal; hegyoldal; kocsioldal; leckeoldal; szekéroldal; túloldal; vendégoldal.
oldalaz; oldali; oldalú.
