ómagyar
ómagyar főnév és melléknév
I. főnév
1. (nyelvtudomány) A XI. század elejétől a XIV. század közepéig terjedő kor magyar nyelve.
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Régi, főleg középkori magyar ember, főleg férfi. Az öregúr úgy jelent meg … mint egy ismeretlen világ képviselője; egy ómagyar, aki kilép a képrámából, s leül az élők közé pipázni. (Gárdonyi Géza)
II. melléknév
1. (nyelvtudomány) A magyar nyelv történetében a XI. századtól a XIV. század közepéig tartó. Ómagyar kor, korszak.
2. (nyelvtudomány) Ómagyar nyelv: ómagyar (I, 1).
3. (nyelvtudomány) Az ómagyar nyelvhez tartozó, vele kapcsolatos. Az ómagyar hangváltozások; az ómagyar szókincs kérdése.
4. (ritka, régies) Vmely több száz évvel régebbi v. éppen ősi magyar sajátosságra jellemző, vele kapcsolatos. Június hónapjában készült [Vörösmarty] Tündérvölgye … ómagyar formában. (Toldy Ferenc)
