óriás
óriás főnév -t, -ok, -a, (népies) órjás
1. Az emberhez hasonló, de nála sokkal v. többszörte nagyobb termetű és erősebb, rendsz. félelmetes, képzelt, mesebeli lény. Emberevő, félszemű, gonosz, jószívű, mesebeli óriás. Gulliver az óriások országában. János vitéz az óriások királyánál. Óriások lakják ott azt a vidéket Nem jött még ki onnan, aki oda lépett. (Petőfi Sándor) Úgy érzi, hogy tíz szíve és húsz karja van., s óriásokkal szeretne verekedni. (Ambrus Zoltán) Egy óriás jön messziről felém, Gyilokkal, egyedül. (Ady Endre)
2. Hatalmas termetű, rendsz. nagyerejű férfi (v. ritk. nő). Két őr állt az ajtó előtt, két óriás. Lombvesztő platánok alatt egy szőke, … fiatal óriás borult a nyakamba. (Ady Endre) Hatalmas, erős asszony volt, egész óriás, de a jósága … még óriásibb. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Képességeivel mások közül (magasan) kiemelkedő, a szellemi életben v. a történelemben nagyhatású, vezető szerepet játszó személy, főként férfi; lángész, zseni. Az irodalom, a művészet, a tudomány, a zene óriásai. Kossuthra, erre az óriásra, rajongva nézett fel a szabadság minden híve. Mit küzdött, mit áldozott azért, hogy a célhoz jusson! … Hitvesi hűséget, családi boldogságot, …. beleavatkozott az óriások harcába s bálványokat segített ledöntögetni. (Jókai Mór) || b. (rendsz. gúnyos) (Ifjú v. fiatal) óriás: magát nagyon tehetségesnek, lángésznek v. vezetésre hivatottnak képzelő, fiatal ember. Mikor a fiatal óriások hencegnek …, ő csak meghúzza magát és hallgat. (Jókai Mór) [A versek szerzője] lehet egy öreg akadémikus, vagy egy fiatal óriás, aki most teszi első lépteit a halhatatlanság felé. (Krúdy Gyula)
3. (választékos) A maga nemében nagyon nagy, rendkívüli méretű tárgy, dolog. Ledőlt a hatalmas, évszázados tölgy, az erdő óriása.
4. jelzői használat(ban) (túlzó) Óriási (1). Óriás léptek, méretek. „Halál reád, nyakas vezér, Te itt is lázító!” S zordon mögötte feltünik Az óriás bakó. (Garay János) Néhol az óriás folyam oly zátonyos, oly sekély volt, hogy a tutajt … tolni … lehetett. (Eötvös Károly) A messze, óriás térségen feketén nyüzsgő emberraj. (Kaffka Margit) Körűlzártak az óriás falak | s nyirok fojtott. (Szabó Lőrinc)
Szóösszetétel(ek): 1. óriáskelep; 2. állatóriás; faóriás; hegyóriás.
