orsózó
orsózó melléknév és főnév
I. melléknév (szövőipar) Olyan, aki, ami éppen orsóz, ill. foglalkozása szerint rendszeresen orsóz. Orsózó lányok, brigád. || a. (szövőipar) Olyan <gép, eszköz>, amellyel orsóznak. Orsózó szerkezet.
II. főnév -t, -ja
1. (szövőipar) Az a személy, aki orsóz. A legjobb orsózókat jutalomban részesítették.
2. (szövőipar) Üzemnek az a részlege, ahol orsóznak. Az orsózó három műszakban dolgozik. || a. (szövőipar) Ennek helyisége(i). Meleg van az orsózóban. Szellőztetik az orsózót. || b. (szövőipar) Az itt dolgozók összessége. Az orsózó a cérnázó után sorakozott fel.
3. (műszaki nyelv) Varrógép alkatrésze, amelyre az orsót erősítik a cérna föltekerésekor. Bekapcsolja az orsózót.
Szóösszetétel(ek): orsózóterem.
