oszlopos
oszlopos melléknév -an
1. Olyan <építmény>, amelynek oszlopai vannak, oszlopokon nyugvó, oszlopokkal díszített. Oszlopos folyosó, tornác. A falu közepén álló oszlopos úriház közelébe érkezett …, (Krúdy Gyula) Sűrű park közepén oszlopos kastély emelkedik. (Nagy Lajos)
2. (átvitt értelemben, tréfás) <Vmely testületben, közösségben> jelentős, fontos szerepet betöltő <személy>. Oszlopos tagja volt a társaságnak. Ott volt az … arisztokrácia, a bírói kar oszlopos tagjai. (Mikszáth Kálmán) Hivatalt kapott, oszlopos tisztviselője lett Bihar vármegyének. (Eötvös Károly)
