óvatosság
óvatosság főnév -ot, -a (csak egyes számban)
1. Az óvatos melléknévvel kifejezett emberi, állati tulajdonság. Nagyfokú óvatosság. Nincs benne semmi óvatosság. Több óvatosságra van szükség ilyen kényes ügyben. Nyilatkozata nagy óvatosságról tanúskodik.
2. Óvatos (2) cselekedet, eljárás, magatartás, viselkedés. Ajánlatos az óvatosság; óvatosság nem árt; óvatosságra int vkit. Minden óvatosságról megfeledkezett. Minden óvatosságot félretett. Kellő óvatosságot tanúsít. Nagy óvatossággal járt el az ügyben. [A lányban] némi megdöbbenést okozott a gondolat, hogy óvatosság kell még annak irányában is, kit legjobban szeretünk. (Vas Gereben) A főispán semmi egyéb, mint a miniszter bőrének az a része, amiből szíjat is lehet hasítani. Óvatos csak a belügyminiszter lehet, barátocskám, s éppen abból áll az óvatossága, hogy főispánja van. (Mikszáth Kálmán)
óvatossági.
