őkelme [e-e] főnév őkeme [e-e v. ě-e], őkeeme [őkěme] ..mét, ..mék v. ..mök (népies, régies)
1. <Vmely megnevezett harmadik személynek megbecsülő, de kissé bizalmas megjelölése.> Bagi uram őkelme parasztszekéren jön még Pestre is. (Mikszáth Kálmán) Nagyon fúj a szél, … kifáradt őkelme. (Gelléri Andor Endre)
2. (bizalmas) Az az említett, szóban forgó személy, akit a kegyelmed címzéssel szoktak megszólítani. [Bánfi] nem nyughatik oly helyen, ahol magánál nagyobb embert érez … Bizony pedig őkeme kedveért nem teszem le a fejedelemsüveget. (Jókai Mór) Jó Ilosvai Selymes Péter, | Néha-néha úgy-úgy szeretnék Elborozgatni őkelmével. (Ady Endre) –21 (bizalmas, tréfás, gúnyos) Lopni akart őkelme, de elcsípték. Jól lehordták őkelmét. Kukorica Jancsi … Szegény török basát ketté hasította, Jobbra-balra hullott izzadó lováról, Igy múlt ki ő kelme ebből a világból. (Petőfi Sándor)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.