I. melléknév (ritka) Olyan, aki v. ami vmit ölt. A kabátját magára öltő férfi; pajtására nyelvét öltő gyerek. || a. (népies) Annyi felső ruha, amennyit az ember egyszerre magára szokott ölteni. (Egy) öltő ruha: öltöny, öltözet; egy rend ruha. Szegény asszony, nincs több egy öltő ruhájánál. Két öltő ruhát kapott. Ősszülőid egy öltő ruhában menekültek ebbe a hazába. (Jókai Mór) Kétesztendei hópénzből nem telik ki egy öltő ruha. (Móricz Zsigmond)
II. főnév -je [e], -t
1. (népies, régies) Öltöny. Két öltője van. Anikó Bencét … Vonszolta magával a cseléd szobába. Ott egy avas szekrény minden zege-zugát Felhányva, előszed holmi viselt ruhát … Anikó mindaddig lim-lomola [= keresgéle] közte, Míg egy egész öltőt válogatott össze. (Arany János)
2. (költői, régies) Emberöltő. Három ivadékot láta elhullani, És negyedik öltő immár a mostani. (Arany János)
Szóösszetétel(ek):emberöltő; karöltő.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.