öltözködés
öltözködés főnév -t, -(ek), -e [ë, ë]
Az öltözködik (1–3) igével kifejezett cselekvés; az a tény, hogy vki vhogyan öltözködik. Feltűnő, ízléses, ízléstelen öltözködés. Minden gondja az öltözködés. Öltözködés közben zavarták meg. Havi kétszáz forintot költ öltözködésre. Még be sem fejezte öltözködését, máris mennie kellett egy beteghez. Rostó … odaköltözött Szelistyére, … felügyelt az uraság nevében az asszonyok öltözködésére. (Mikszáth Kálmán) A nő megmaradt puszta szerelmi játékszernek, s csak öltözködése eleganciájával különbözik a kelet asszonyától. (Ambrus Zoltán) Az a Dani jogosítva van már arra, hogy az Örzse öltözködésére ítéleteket mondjon (Gárdonyi Géza)
öltözködési.
