ön [2] névmás, birtokos (bármely személyű birtokos személyragos főnévvel, rendsz. egybeírva v. néha kötőjellel kapcsolva; nyomósítva: → önnön) (régies)
A személyraggal meghatározott személy saját tulajdonában levő, saját magához tartozó, vele magával kapcsolatos; saját, tulajdon. Málit akarám megmenteni, utóbb ön szívemet kell őriznem. (Kisfaludy Károly) Önboldogságodat fogyasztod a természetellenes dacban. (Vas Gereben) Alázatos szolgák vagytok, s önméltóságtokat fölfelé észre nem meritek vétetni. (Vas Gereben) Itt, adj világot emberi ész, vagy törpülj le önműveid előtt. (Jókai Mór) A tudományos lelkiismeret kötelességünkké teszi tudomást szerezni a világról, akkor is, ha az fájdalmas, önlelkünk ellenére is. (Babits Mihály)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.