önérzetes

Full text search

önérzetes [e-ë; n-é] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Emberi méltóságának, értékének tudatában levő, önérzettel (1, 2), önérzete alapján cselekvő, viselkedő <személy, csoport>. Önérzetes ember; önérzetes család. || a. Ilyen személyre jellemző, tőle származó, vele kapcs. Önérzetes felelet, hang, válasz; önérzetes magatartás, viselkedés.  Nemes szegénységemet önérzetes büszkeséggel viselem. (Csiky Gergely) Nem félek én, csak a kutyáktól – mondtam önérzetesen. (Móra Ferenc) Kiegyenesedtünk s … önérzetesen egymásra meredtünk. (Kosztolányi Dezső)
2. (rosszalló) Túlzott önérzetet tanúsító, bántóan magabiztos <személy>. A fiatalúr nagyon önérzetes. Kellemetlenül önérzetes fickó.
önérzetesség.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi