2. (kedveskedő, tréfás) Olyan <személy>, aki némi kellemetlen meglepetést okozott v. okozhat számunkra, akire némileg kellemetlen érzéssel gondolunk. Ördögadta Mácsikja, hiszen csak nem esz meg bennünket! (Mikszáth Kálmán) Ejnye ördögadta kis leánya. (Mikszáth Kálmán)
3. <Sajnálatot v. lesajnálást kifejező jelzőként.> Ördögadta cigányai milyen keservesen fújják. (Eötvös József)
II. főnév ..tát, ..tája (gyak. megszólításul) Haszontalan, semmirekellő ember. Megkergette az ördögadtát. Ördögadták! Húzzátok hát a szenteket a lábaiknál fogva le az égből; de ne az én hajamnál fogva. (Jókai Mór)
III. (indulatszó-szerűen) (határozott névelővel v. a nélkül, csak ragtalanul v. tárgyraggal) (népies, tréfás)
1. <Csodálkozás, meglepődés kifejezésére.> Ördögadta, de megnőttél! Ördögadtát! Ugyan ember lett belőled! (Jókai Mór)
2. <Felháborodás, bosszúság kifejezésére.> Ördögadta, ilyen hitványság! Ördögadta! ki merne bántani, egy … nemest. (Eötvös József)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.