örökkön-örökké
örökkön-örökké határozószó (választékos)
1. Az idők végtelenségéig; örökké. Örökkön örökké, Világok keletkeztétől, egyik Itéletnaptól másikig. (Vajda János)
2. <Az egyes ember szempontjából:> élete végéig. [A leány] csak kihajol, és némán kezet szorít velem, aztán az ablak megint bezárul,és zárton-zárt marad, örökkön-örökké. (Gárdonyi Géza)
3. (gyak. rosszalló) Folyton ismételve, örökké (3), megállás, megszakítás nélkül. Örökön-örökké azt feszegették, mi van a másvilágon. (Mikszáth Kálmán)
