összedolgozik
összedolgozik ige
1. tárgyatlan <Két v. több személy> munkáját; tevékenységét – vmely közös cél elérése végett – egymást segítve végzi. Összedolgozik vkivel. A brigád tagjai összedolgoznak. || a. (rosszalló) Összedolgozik vkivel: cinkos módon összejátszik vkivel. Sokat nyert, mert barátjával összedolgoztak. Kovácsuk rossz fát tett a tűzre, összedolgozott Sobriékkal. (Eötvös Károly) || b. <Két v. több dolog hatása, működése> egymással összhangban van, egymáshoz egy közös cél érdekében alkalmazkodik. Az ágyúk összedolgoznak. A műhely egyes részei összedolgoznak.
2. tárgyas (mennyiséget kifejező névmási tárggyal) (ritka, bizalmas) <Sok v. sokféle munkát> végez; <sokat> dolgozik. Amit naponta összedolgozik, nem csekélység. Hogy mit összedolgozik!
összedolgozás; összedolgozó.
