összeesés
összeesés főnév
Általában az összeesik igével kifejezett történés, jelenség; az a tény, hogy vki, vmi összeesik.
1. Összerogyás, összeroskadás. A beteg, a sebesült összeesése; a hőségtől való összeesés. || a. Vmely anyagnak, testnek tömegében, terjedelmében való csökkenése, összemenése, összenyomódása. A hab, a felfújt, a kazal, a szövet, a tészta összeesése.
2. Két eseménynek egy időben történése, két időpontnak, állapotnak egybeesése, időbeli egyezése. A két alkalom összeesése; a kukoricatörés és a szüret összeesése; a betegség és a költözés összeesése. A határidők összeesése kellemetlen volt.
